Teatr, Dramat

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.

Pintér Béla és Társulata: A Sehova Kapuja

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket.

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre.

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

MINDEN JÓT, LEO GRANDE

Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

„Túl sötét.”
„Micsoda posvány!”
„Csupa ronda emberről ír!”
„Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.”
„Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.”
„Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!”
„Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...”
„Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.”
„Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...”
„Szörnyű munka!”
„Sivár, sivár.”

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

Tracy Letts többszörösen díjnyertes darabja egy feszült családi drámát bont ki, mely egy titokzatos haláleset és az azt követő temetés körül zajlik.

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

A Racine írói nyelvét jól ismerő világhírű francia Comédie-Française társulata a flamand színházi alkotó, Guy Cassiers rendezésében mutatja be legújabb előadását, a Berenikét.

Martin McDonagh: A PÁRNAEMBER
Fordította: Merényi Anna
Fotó: Dömölky Dániel, a fotók jogdíjasak

A színház vezetése zászlajára tűzte a kortárs drámairodalom támogatását. Pass Andrea a kortárs magyar drámaírók egyik kiemelkedő tehetsége, aki különös érzékenységgel nyúl családi történetekhez – költői módon artikulálva az ifjúság szeretetvágyát. Ebben a történetben egy kamaszlány beteg édesapjának történetét meséli el a legmagasabb drámaírói színvonalon, katartikus módon.

A Kassai Nemzeti Színház és a Budapesti Nemzeti Színház egyedülálló együttműködési projektje egy új megközelítést mutat be és lehetőséget teremt arra, hogy újra felvessük a kötelesség és érzelem, az engedelmesség és szabadság közötti jelenkori ellentmondások kérdését.

Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?

Dráma

A világhírű Nick Hornby novelláját Bodor Géza rendezte helyszínspecifikus múzeumi-színházi előadássá, Dave-t Ficzere Béla játssza.
A kulturális összművészeti kaland tartalma és mentrendje:
- kapunyitás: 18:30
- tárlatvezetés a kiállításban: 19:00
- Cicikrisztus előadás: 19:30
- egy pohár bor, egy kellemes beszélgetés
- továbbá: a jegy felhasználható a Kiscelli Múzeum állandó és időszaki kiállításaira egy alkalommal 90 napig 

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

Alessandro Barrico irodalmi remekműve bosszúval kezdődik és megtorlással ér véget. Egy polgárháború magával sodor három férfit a labirintusában: egy apát, két gyermeket és egy vérszomjas Minotauruszt. A parázsló béke éveiben egy gyönyörű nő áll meg egy lottóárus előtt, és halál és az elszámolás közötti utat választja. „Véget ér valaha a megtorlás időszaka, vagy egy ördögi kör ez, amelyben örök fogságra vagyunk ítélve?” – ez a regény nagy kérdése.

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott.

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

A meghatározó román költő és drámaíró Marin Sorescu által írt Jónás annak a trilógiának a része, melynek Silviu Purcărete mindhárom darabját – a Jónás mellett még a III. Richárdot (2017) és A fösvényt (2022) – a japán színész, Szaszaki Kuranoszuke főszereplésével rendezte. A darab a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál (FITS) és a Tokyo Metropolitan Színház (TMT) együttműködésének részeként jött létre. Az egyszemélyes dráma a bibliai Jónás történetét dolgozza fel, akit egy hatalmas hal nyel el, és aki a hal gyomrában töltött idő alatt a szabadulás lehetőségén töpreng, hogy aztán egy még nagyobb hal gyomrában kössön ki. Jónás helyzete a mai világ kaotikus valóságát tükrözi. Sorescu szerint a legijesztőbb pillanat az, amikor Jónás rádöbben, hogy eltűnt a visszhang. Mert bár végig egyedül volt a halban, addig legalább a visszhangot tökéletesen hallotta. Amikor azt kiáltotta: IONA, a visszhang IONA-ként tért vissza. Csakhogy aztán megfeleződött, és a IONA-ból már csak az IO szótag maradt, ez az ősi szó, ami azt jelenti: én.

Igaz mese a Játékszín előadásában

Florian Zeller a műveiben gyakran az emberi kapcsolatok és a családi dinamika legmélyebb rétegeit tárja fel.

dráma