
Vajon hogy kerül ez a “teddlenerontsd” kiskondás a varázslatos mindentlátó királylány udvarába??? Csak nem ő is hallotta a királyi hírnököt, miszerint közhírré tétetik, hogy azé lesz a mindentlátó királylány, aki úgy el tud bújni, hogy a királylány nem látja meg?? Csak nem azt vette a fejébe, hogy ő is megpróbálkozik?? Ő??? Ez az ügyetlenke, aki még a rá bízott malacokat se tudja megőrizni?? Kilencvenkilencen próbálkoztak, mindnek feje hullt! És akkor majd pont ő???
Hát hogy gondolja ez a bohókás? Ez a balga kis csacsi? Hogy jut el egyáltalán a királyi udvarba?? Szegény még félig se jut, hát éhen vész, szomjan hal!!
De ha el is jut, hogy fog úgy elbújni, hogy a mindentlátó királylány ne lássa meg??
Miért nem maradt inkább otthon, kereste a szerte szökött malacait?
Jaj, jaj, kiskondás, mi lesz most veled? A te fejed lesz a századik…?
Vagy talán… talán-talán… mégiscsak… lehetséges lenne hogy…? Képes lenne rá, hogy…?
Az Aranyszamár Színház előadása
vásári bábjáték
Dumaszínház est
Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.
Bálint Ágnes tüneményes meséjét a gyermekközönség a Fogi Színház elôadásában láthatja színpadi, zenés változatban. A mese a kutya–macska barátságra épül. Irma néni és Károly bácsi két elkényeztetett cicájukkal, Lukréciával és Szerénkével éli mindennapjait egy falusi házacskában. A két macska rendkívül lusta és szemtelen, ezért Károly bácsi nem kedveli őket túlságosan.
A Fórum Színház társulatának négyszereplős, interaktív színpadi játéka, óriási poénsűrűséggel és meglepő rögtönzésekkel. Akinek humora van, az mindent tud, akinek humora nincsen, az mindenre képes… A helyzetgyakorlatokat, játékokat és a szabályokat csak a játékmester ismeri, így a váratlan fordulatok és képtelen szituációk nem csak a közönséget, de a színészeket is alaposan meg fogják lepni… aminek nagyon örülünk, és amit nagyon várunk!
Dumaszínház est
Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.
Zenés párkapcsolati játszma
A Kultkikötő, az Összpróba Alapítvány és a Thália Színház közös produkciója.
Hámori Gabriella és Csuja Imre estje.
A Déry Tibor által megírt pokol az elhíresült altamonti rockfesztivál, ahol a Rolling Stones együttes koncertjén egy néger fiút meggyilkoltak a fékevesztett hangulatban.
Jubileumi Színházi Gála a Soproni Petőfi Színház előadásában a BarlangFesztivál keretében
John Smith londoni taxisofőr, hétköznapi ember, különös ismertetőjele nincs, hacsak az nem, hogy túl sokat túlórázik és munka után siet haza szerető feleségéhez. Ráadásul nem is egyhez, hanem kettőhöz! Nyugalomban élhetné le életét, ha egy este nem keveredne bele egy verekedésbe, ami után kórházban látják el fejsérülését. Valószínűleg ennek köszönhetően diktál be más címet itt, és mást a rendőrségen.
Woody Allen: Brooklyni mese
Világpremier
Az EGY FESS PESTI ESTE nem egy hagyományos színész koncert. A ‘20-60-as évek lüktető, magyar (nem csak film)zenéi a magyar fimgyártás aranykorát idézik, olyan közönségkedvecekkel, mint a Meseautó, a Kicsit Szomorkás a hangulatom, a Villa Negra, a Fogj egy sétapálcát, Mindig az a perc és így tovább.
A Kabóca Bábszínház, Gulyás Anna és Danny Bain közös előadása.
Húsz éve tartottuk az ősbemutatót, több száz telt házas előadás után pedig most újra műsorra tűzzük a legendás musicalt, társulatunk fiatal művészeinek közreműködésével. Egy generáció felnőtt, de a rock and roll örök!
Az izgalmas és szép jelenetek zenei világa megrázó, felemelő és sokszor ellenállhatatlan humorral teli. A dalok, a szövegek ironikus rétege fergeteges szövegpoénokkal, kiemelkedő zenei stílusparódiákkal valósul meg. A dzsungel könyve azon ritka produkciók egyike, mely mindenekelőtt az ifjúságnak szól, ám életmodell-jellege minden korosztály számára alapvető felismeréseket, élményeket, katarzist nyújt.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
A Ludas Matyi Fazekas Mihály verses elbeszélő költeménye, amely először 1815-ben jelent meg. A jobbágyok és a földesurak közötti társadalmi igazságtalanságot mutatja be humoros, népmesei keretek között. A mű népmesei eredetű történetet dolgoz fel, amelyben a főhős, Matyi, háromszor veri vissza Döbrögi uraság igazságtalan bántalmazását.
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.
Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián zenés játéka Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán, a Pannon Várszínház előadásában.
Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, vajon mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.
a Veres1Színház vendégjátéka
esőnap: 2025. augusztus 17. (vasárnap)
A Hoppsza Sári, a Cintányéros cudar világ, A nő szívét ki ismeri – slágerei máig népszerűek, és az operett története is bizonyára ismert sokak előtt. Rolla, a grófkisasszony és Baracs, az egyszerű vasútépítő mérnök szerelme; Marcsa és Miska évődése; Miska és Baracs „helycserés támadása”; no és a két együgyü gróf, Pixi és Mixi kacagtató jelenetei izgalmas estét kínálnak.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!