
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női
szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
Emma és Tom életük hétvégéjére készülnek. Kivesznek egy házat egy eldugott faluban. A helyről az a hír járja, hogy aki ott eltölt egy éjszakát, transzcendens élményben lesz része, sorsfordító felismerésekre jut és olyan kérdésekre is válaszokat kap, amelyeket fel sem tett. A fiatal szerelmespárt behűtött pezsgő várja. Boldogan koccintanak a miniszabira, amikor kattannak a zárak. Se ki, se be. Se térerő, se net, se tévé. Ráadásul lecsap a vihar, vadul tépázza az ablakokat és az idegeket. És ha mindez nem lenne elég, még egy rejtélyes látogató is előbukkan a semmiből.
Dumaszínház est
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (1933) c. novelláskötetének színpadi változata.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.
A történet szálai egy többemeletes épületbe vezetnek, ahol közjegyzői és választási iroda is működik, ám a tájékoztató táblák képesek megviccelni a gyanútlan állampolgárt, aki néha azt sem tudja, hol van épp, s kivel beszél. És hogy ki az a Jóska, akit többen is emlegetnek? Ez csakis az előadásból derülhet ki!
Szép Ernő a XX. század első felének egyik legérzékenyebb lírai hangú szerzője, aki finom humora, embersége és a kisemberek sorsa iránti mély együttérzése révén vált a magyar irodalom meghatározó alakjává.
IX. NAGY IVÁN NEMZETKÖZI BALETTGÁLA
Magyar legendára emlékezik a balettvilág
Wajdi Mouawad libanoni származású kanadai drámaíró és rendező, aki a kétezres évek közepén tűnt fel a nemzetközi színházi világban, Futótűz című darabjával pedig világhírűvé vált.
A svájci jenis nép tragikus sorsáról szóló színházi előadás, amely a svájci biológiai népirtás áldozatává vált közösség emlékét idézi fel. A történet Mariella Mehr író művei nyomán elevenedik meg, bemutatva az elhallgatott múltat és a túlélésért folytatott harcot. Megrendítő darab az identitás keresésről és az emlékezés fontosságáról.
Egy vonat elindul valahová. Az egyik fülkében ül egy nő, majd belép egy férfi és helyet foglal szemben a nővel. Beszédbe elegyednek. A két ember kíváncsian érdeklődik egymás sorsa iránt. Történeteik megelevenednek előttünk.
Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.
Fabók Mancsi Bábszínháza - A háromágú tölgyfa tündére
Bernard Slade: Jövőre Veled ugyanitt
A Pesti Művész színház vígjátéka
Egyfelvonásos
„Ha Ön valakit szeret, aki viszont elhagyja Önt, az olyan, mintha az emberben hirtelen egy lyuk tátongana."
Marie Jones 1996-ban íródott díjnyertes sikerdarabja, egy hollywoodi filmforgatás kulisszái mögé kalauzol minket egy írországi kisvárosba, Kerrybe.
Toldi Miklós a hősiesség és a bátorság, a kitartás és a hűség, a becsület és az emberség példaképe. Arany János elbeszélő költeménye, a magyar irodalom klasszikus remekműve 1846-ban született a Kisfaludy Társaság pályázati felhívására. Toldi Nagy Lajos király nagy erejű vitéze volt, kinek emlékét sok legenda őrizte.
részvételi színházi előadás
Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek, és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás vagy tisztességes vereség. A kérdés mégis az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni.
„A Kirakatban az égbolt az elvesztegetett idő, az elhalasztott lehetőségek és az elfelejtett kapcsolatok drámája – a széttöredezett emlékeké és a megkopott kíváncsiságé.”
/O. Horváth Sári /
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
interaktív gyermekműsor árnyjátékkal, testbábokkal, élőzenével óvodások, kisiskolások számára.
Mercs Gyurika gyerekkorától fogva a világ minden csínyében benne van: bosszút áll ő kakason, lovagi tornázik disznó háton, egyszer még egy árokparti szakadékba is lemerészkedik a legsötétebb éjszakában.
Ez a különleges előadás a bibliai Káin és Ábel, vagyis az emberiség első testvérpárjának ősi meséjén alapul, Madák Zsuzsanna rendezésében kifejezetten a 10-14 éves korosztálynak szól.
A Góbi Rita Társulat mozgásfoglalkozással egybekötött mesés-táncos babaszínházi előadása
Izgalmas ifjúsági színházi előadás az internetes és iskolai zaklatás témájában, mesterséges intelligenciával felturbózva
3+
50 perc, szünet nélkül
Bábtechnika: kesztyűsbáb, bunraku
Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.
Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.
A Mezőség sokszínű népművészete Bartók Bélától és Kodály Zoltántól kezdve Martin Györgyön és Tímár Sándoron át Novák Ferencig számos gyűjtő érdeklődését felkeltette már. Tehát bőséges forrásból dolgozhatott Juhász Zsolt együttesvezető, rendező, aki így gondolkodott a műsor kapcsán: „Az érzéseinket, a tájegység iránti szeretetet, annak szépségeit szeretnénk megmutatni. Multikulturális vidék magyarsággal, románsággal, cigánysággal – ezt az izgalmas együttélést próbáljuk színre vinni.”
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.